Határmenti dombvidéki tájak természetvédelmi kezelését megalapozó biotikai kutatások

A projekt átfogó célja a szlovák magyar határon átnyúló, a Bükk és a Mátra északi előterében található dombvidéki tájak (Magyarországon a Heves-Borsodi-dombság ill. Szlovákiában a Cseres-hegység (Cerová vrchovina) és a Bódvai-dombság (Bodvianska pahorkatina) értékes természeti állapotának fenntartása, hosszú távú megőrzése. A projektterületen a pályázók hosszú évtizedek óta folytatnak természetvédelmi célú kezeléseket, illetve kutatásokat. A határ két oldalán található természetvédelmi területek gazdag biodiverzitásának fenntarthatósága kizárólag az érdekelt felek szoros együttműködésében valósulhat meg. Ennek folytán a partnerek közötti együttműködés fenntartása, fejlesztése is átfogó célként jelentkezik a projekt során. A természeti (biotikai) értékek védelme nem valósítható meg a védelem tárgyát képező védett és/vagy veszélyeztetett fajok és élőhelyek előfordulási adatainak ismerete nélkül. A kutatás pillérei, tematikája a közösségi jogból származó természetvédelem keretrendszerekre úgymint a Madárvédelmi-, az Élőhelyvédelmi- és a Vízkeret Irányelvre épít. A biotikai felmérés részeként kidolgozásra kerülnek a védett és veszélyeztetett növény- és állatfajok közös jegyzékei, meghatározásra kerülnek a legfontosabb veszélyeztető tényezők és a természetvédelmi kezeléseket segítő technológiák, javaslatok is. A projekt során beszerzésre kerülő eszközpark részeként a két ország természetvédelmi szakemberei összehangoltan tudják a kutatási feladataikat ellátni, mely célkitűzést a természetvédelmi őrszolgálat és szakembergárda részére szervezett közös képzések is elősegítik. A kutatási eredmények megismertetése a helybéli lakosság illetve a szakmai célközönség számára is kiemelt prioritással bír.

The key factor of the project was the existence of the protected and endangered plants and animal species on both sides of the border. Through the project activities on selected protected areas, the flora and fauna was mapped and listed and the main risk factors were also identified. As the main outputs of the project, some proposals for conservation treatment technologies have been made, necessary trainings were held for rangers and a professional publication was also issued including all related professional articles in this topic.